Éterbe vagy bitcoinba fektessek be

India aranypiaca VI. A hatodik részből megtudhatjuk, hogy Mumbai minden erőfeszítése ellenére a hatalmas indiai aranykészletek csak minimális részét sikerült monetizálni, azaz azokat pénzzé téve a bankokhoz terelni, inkább az aranykölcsönök dívnak. India ezer tonnára rúgó aranykészlete hihetetlenül nagy értéket képvisel: ös átlagárakon milliárd dollárt értek a túlnyomórészt aranyékszerek és aranyrudak formájában a többségében háztartások által felhalmozott aranytartalék.

Az általa használt okos szerződések hasonlóak számlák.

Az es évek végén az indiai kormány megpróbálta a háztartásoknál lévő aranyat átcsatornázni a pénzügyi rendszerbe — ez volt az úgynevezett aranybetét program, -angolul: Gold Deposit Scheme GDS. Ez lehetővé tette a magánszemélyeknek, hogy aranya tartalékukat egyfajta betétként elhelyezzék a bankban, amire azok kamatot fizettek. Ráadásul az ily módon megszerzett jövedelem adómentességet élvezett.

Azonban a GDS kudarcot vallott: és között mindössze 15 tonna aranyat sikerült "bankbetétesíteni", aminek oka többek között az volt, hogy túl magasnak bizonyult az grammos minimálisan elhelyezhető aranybetét-limit.

Mumbai azonban nem adta fel, Arun Jaitley pénzügyminiszter ben egy új monetizációs programot jelentett be.

Regolit Advertisment A kriptók egyik alapvető filozófiai gondolata a saját szuverenitásunk, a lehetőség, hogy a felhasználó a saját bankjaiként kezelheti a saját pénzét. Tegyük meg a megfelelő biztonsági lépéseket, és akkor nehezebb lesz kompromittálni, mint a legjobban őrzött bankszéfeket. Ha hibázunk, akkor pedig lehetővé tesszük, hogy másvalaki távolról kiürítse a számláinkat.

Ami már sikeresebb lehet a GDS-nél, nemcsak azért, mert a betétminimumot levitték 30 grammra, hanem azért is, mert hez képest ma már jóval több bankfiók létezik Indiában, és az indiai lakosság nagyobb arányának van bankszámlája. Ez azzal kecsegtet, éterbe vagy bitcoinba fektessek be könnyebben lehet majd az aranyakat a bankokhoz terelni.

Ám a sikerhez még le kell küzdeni néhány akadályt: 1.

Az aranyba vetett bizalom jelentős a magánszemélyek, a bankok és az ékszerészek körében. Ha nem egyszerűek a tranzakciók, akkor a magánszemélyek aligha teszik be az aranyaikat a bankokba.

Valamennyi piaci szereplőt — a leendő betétesektől a bankokon át a finomítókig — ösztönözni kell a program használatára és fejlesztésére. Időbe telhet, amíg a finomítók, az értékbecslők és a bankok az ügyfelek igényeinek megfelelő szintűvé fejlesszék az infrastruktúrát, az eljárásaikat és a termékeiket.

A piacon azonban közel 14 különféle kriptovaluta található. Így nehéz lehet tudni, hogy mely kriptovalutákba fektessen be ben, hogy az esélyeket a maga javára fordítsa. Segítségül 2 kriptovalutáról beszélünk, amelyekbe ben befektetve tízszeresére növelheti befektetését.