Kriptográfiai tanulás, Kriptográfia vs titkosítás

A titkosítás fogalmainak ismertetése

Dušanom Levický egyetemi professzorral, aki az idén adta ki az Alkalmazott kriptográfia könyvét.

kriptográfiai tanulás

A könyv néhány gondolata annyira megtetszett nekünk, hogy úgy döntöttünk, cikket írunk róla. Van elég bátorsága belevetnie magát a titkosítás rejtelmeibe? Ez egy régebbi cikk, amelynek közzétételi időpontja Némely benne foglalt információ mára már elavult lehet.

Kérdésével bátran forduljon hozzánk, szívesen segítünk!

Kriptográfiai alapismeretek

Dušan Levický, CSc. A titkosírás óriási fejlődésen ment át a Julius Caesar korabeli ún. Caesar-rejtjeltől, a középkorban is jelen lévő, feltörhetetlen titkosírási technikákon át egészen a rejtjelező gépek megalkotásáig, amilyen pl.

Szupertitkosításban utazik a magyar cég

A modern kriptográfiát elsősorban a matematika, az információelmélet és az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése során használják. Korszerű tudományággá nőtte ki magát, és máig is használatos mind a személyiségi jogok védelmére, mind pedig az elektronikus rendszerek és az elektronikus hírközlés biztonságának megtartására.

A titkosítás legnépszerűbb alkalmazási területei az információ és a hálózati biztonság, az e-mail, a digitális televízió, az kriptográfiai tanulás, a banki szolgáltatások és az e-learning, azaz elektronikus tanulás. Az információátadás már a legősibb időkben szükségessé tette a biztonságos kommunikációt, amely lehetővé tette az üzenet vagy maga a kommunikáció titkosítását.

Kriptográfiai tanulás ezért alakult ki a titkos kommunikáció két formája, a szteganográfia és a kriptográfia. A szteganografia rejtett üzenetek létrehozásának tudománya, miközben a kommunikáció nem titkos, csak az abban szereplő információk kerülnek rejtjelezésre. A kriptográfia nem a titkos üzenet vagy kommunikáció létezésének eltitkolása, hanem a tartalom titkosítási módszerekkel történő elrejtése Kriptográfiai tanulás nevezünk titkosításnak?

A titkosítás olyan eljárás, amely során az információ tartalma titkossá, olvashatatlanná válik. A küldött üzenetet, amely általában szöveg formájú, nyílt szövegnek plaintext nevezzük.

Kriptográfiás technikák

Az eredmény pedig titkosított információ, azaz titkosított szöveg ciphertext. A titkosítás tehát nem más, mint a nyílt szöveg titkosítottá konvertálása. A nyílt szöveg titkosított szövegből történő visszafejtése pedig a dekódolás deciphering, decryption. A titkosítási rendszereket vagy eszközöket kriptográfiai tanulás rendszereknek, vagy egyszerűbben titkosítóknak nevezik.

A titkosított szöveg nyílt szöveggé történő alakításának technikája a kriptoanalízis. A kriptográfiát és a kriptoanalízist magában foglaló tudományág pedig a kriptológia.

A hagyományos titkosítás elve A klasszikus, azaz hagyományos kriptográfiai rendszer ugyanazt a kulcsot alkalmazza a titkosításra kriptográfiai tanulás megfejtésre egyaránt, ezért ezt a rendszert szimmetrikus kulcsú kriptográfiai rendszernek is nevezik. A titkosítás és dekódolás egyazon kulccsal történik single key encryption.

Legfontosabb Legfontosabb különbségek Kriptográfia vs titkosítás Kriptográfia vs titkosítás A kriptográfia és a titkosítás közötti különbség A kriptográfia és a titkosítás közötti különbség Biztonságos kommunikáció technikákkal biztosítható, ha rosszindulatú, ellenfélnek nevezett harmadik fél tartalom van jelen. Ezeket a technikákat kriptográfiának lehet nevezni. Bármely magánüzenetet elrejthetünk a nyilvánosságtól vagy bármilyen harmadik féltől, egy protokollkészlet segítségével.

A hagyományos titkosítás elve az ábrán látható. A szimmetrikus titkosítás öt részből áll: 1. A nyílt szöveg valójában az az üzenet, vagy adat, amely belép a kriptográfiai rendszerbe; tehát ezek a titkosítási algoritmus bemeneti adatai.

kriptográfiai tanulás

A titkosítási algoritmus olyan algoritmus, amely végrehajtja a titkosítást, tehát a nyílt szöveg titkosított szöveggé alakítását különböző technikák segítségével, amilyenek pl. A titkos kulcs szintén a kriptográfiai rendszer bementi egysége, és nem függ a nyílt szövegtől. A titkos kulcs határozza meg a nyílt szöveg titkosított szöveggé alakulásának formáját. A titkosított szöveg már az algoritmus kimeneti egységéhez sorolható.

Egyértelműen a nyílt szöveg és a titkos kulcs határozzák meg.

A modern kriptográfia a matematikaaz informatikaaz elektrotechnikaa kommunikációtudomány és a fizika tudományágainak metszéspontjában létezik. A kriptográfiai alkalmazások közé tartozik az elektronikus kereskedelema chip-alapú fizetési kártyáka digitális kriptográfiai tanulása számítógépes jelszavak és a katonai kommunikáció. A modern kor előtti kriptográfia gyakorlatilag a titkosítás szinonimája voltés az információt olvasható állapotból érthetetlen hülyeséggé alakította át. A titkosított üzenet feladója csak a kívánt címzettekkel osztja meg a dekódolási technikát, hogy kizárja az ellenfelek hozzáférését. A kriptográfiai szakirodalom gyakran az Alice "A" nevet használja a feladó számára, Bob "B" a kívánt címzetthez, és Eve " lehallgató " nevet az ellenfélhez.

Ha az adott nyílt szöveget két kulcs szerint titkosítjuk, 2 különböző titkosított szöveget kapunk. A dekódoló algoritmus felelős azért, hogy a titkosított szöveget ismét nyílt szövegre fejthessük vissza. A dekódoláshoz szükséges titkos kulcs megegyezik a titkosításnál használt kulccsal Mivel kriptográfiai tanulás kriptográfiai algoritmusokat nem lehet hosszú távon eltitkolni, a hagyományos titkosítás biztonsága kizárólag a kulcs biztonságán múlik.

Kriptográfiai rendszerek és működésük A kriptográfiai rendszerek, azaz titkosítási algoritmusok 2 alapvető műveletsort használnak: 1.

Kriptográfiai primitívek (blokk titkosítók)

Helyettesítés, ahol a nyílt szöveg minden eleme bit, betű, bit- és betűcsoport a szöveg más elemére változik, miközben a megváltozott elemek a helyükön maradnak. A fogadó fél a rejtjelezett szöveget inverz szubsztitúcióval fejti meg.

Transzpozíció, amely során az eredeti szöveg elemeit bizonyos szabály szerint összekeverik, pl.

Kriptográfiai primitívek blokk titkosítók Készítette: Csernusné Ádámkó Éva Biztonságos online böngészés, biztonságos online vásárlás, e-mail, facebook, twitter fiókunk jelszavas védelme és még sorolhatnánk azon alkalmazások sorát, melyek kriptográfiai védelem, hiteles azonosítás nélkül használhatatlanok lennének.

A fogadó kriptográfiai tanulás a rejtjelezett szöveget inverz transzpozícióval fejti meg. Leegyszerűsítve, szubsztitúciós és transzpozíciós rejtjelezésről beszélhetünk. A titkosítási műveletek alapkövetelménye, hogy alkalmazásuk során egyetlen információ sem veszhet el, azaz invertálhatónak kell lenniük.

Kriptográfia vs titkosítás

A kulcsok számát és típusát tekintve a kriptográfiai rendszereket titkos kulcsú és nyilvános kulcsú kriptográfiai rendszerekre oszthatjuk. Titkos kulcsú kriptográfiai rendszerek Kriptográfiai tanulás a rendszerek ugyanazt a kulcsot használják a titkosítás és dekódolás során is, éppen ezért szimmetrikus rejtjelezésnek is nevezik. A rendszer biztonsága a kulcs titkosságában rejlik, amelyet a küldő és fogadó még a kommunikáció előtt megosztanak egymással, ami a rejtjelezés gyorsaságának szempontjából hátrányként hat.

Nyilvános kulcsú kriptográfiai rendszerek Az ilyen rendszerek más kulcsot használnak a titkosításhoz és hogyan lehet meggazdagodni a bitcoinnal kulcsot a dekódoláshoz, tehát nyilvános és titkos kulcsot is. A titkosítás során használt kulcs az ún.

A nyilvános kulcsú kriptográfiai rendszereket aszimmetrikus kriptográfiai rendszereknek is nevezik, és a biztonságuk alapja a nyilvános kulcsból meghatározható titkos kulcs matematikai összetettsége. A nyílt szöveg feldolgozásának módja szerint az algoritmus két alapvető módon működhet: 1. A blokk mód a blokk alapú titkosító eljárás block cipher alapja, amely a nyílt szöveget blokkokra osztja.

Kriptográfiai rendszerek

Az eredmény blokk formájú titkosított szöveg, amelynek mérete rendszerint megegyezik a nyílt szöveg méretével. A folyamatos mód a folyamatos rejtjelezés stream ciphers alapja, amely a nyílt szöveget elemi szinten folyamatosan dolgozza fel.

kriptográfiai tanulás

A nyílt szöveg minden elemének tehát a titkosított szöveg egy eleme felel meg. Ennek a kritériumnak csak az egyszeri hozzáadásos módszer one time pad felel meg, amelyet a gyakorlatban csak nagyon ritkán kriptográfiai tanulás. A gyakorlatban a kriptográfiai algoritmusok biztonságát a megfejtésükhöz szükség erőfeszítés mértéke szabja meg.

Gyakorlati szempontból a titkosítási algoritmusnak meg kéne felelnie ezen feltételeknek, de legalább egynek: - Költség - a titkosítási algoritmus megfejtéséhez szükséges költség magasabb a titkosított szöveg értékénél - Idő - az algoritmus feltörése hosszabb ideig tart, mint az adatok elrejtésére szánt idő A felsorolt szempontok szemléltetik a kriptográfiai algoritmusok ún.

A titkosító algoritmusok akkor tekinthetők erősnek biztonságosnakha sem a napjainkban használt, sem pedig a feltételezett jövőbeli megfejtési eljárásokkal nem törhetők fel.

kriptográfiai tanulás

Ne maradjon le a hasonló cikkekről! Önnek is tetszenek cikkeink?

kriptográfiai tanulás

Ne maradjon le egyről sem! Nem kerül erőfeszítésébe, mi eljuttatjuk Önhöz.

Fontos információk